Általános

• Kiserőművi gépészeti és villamos tervezés, engedélyeztetés és kivitelezés 50-3000kW-ig.
• Speciális gáz (biogáz, depóniagáz, fagáz, termálgáz, szintézisgáz) üzemi gázmotoros CHP-k tervezése gyártása 25-350kW-ig.
• Dízel üzemű generátorok gázüzeműre való átalakítása.
• Komplett fagáz (faapríték) üzemű kiserőmű szállítása (PYROWATT-KOMMON) 28-470kW-ig.
• Más szállítóktól származó gázmotorok (Guascor, Jenbacher, Deutz, Caterpillar) motorok konténerezése, üzembe helyezése.
• Általunk vagy más kivitelező által szállított kiserőművek átalakítása, felújítása és karbantartása.
• Meglévő vezérlő rendszerek átalakítása, cseréje.

Erős- és gyengeáramú elosztók tervezése, gyártása

Cégünk alakulása óta foglalkozik erős- vagy gyengeáramú elosztók gyártásával.
Elosztókat 4000 A-ig tervezünk és építünk. Lehet az szimpla vagy sorolt kivitelű elosztó. Az erősáramú kapcsoló
és vezérlő szekrényeken kívül tervezünk és gyártunk irányítástechnikai elosztókat is, melynek programozását és beüzemelését is elvégezzük.

Gyártunk vezérlőszekrényeket saját vagy megrendelő terve alapján célgépekhez, gyártógépekhez. A célgépek mechanikai és irányítástechnikai szerelését is elvégezzük.
Az általuk gyártott elosztók helyszínre szállítását, telepítését, bekötését és beüzemelését is elvégezzük a megrendelő igénye szerint.
Igény esetén nyomvonalak kiépítését is vállaljuk a telepített berendezések bekötésével együtt.

Biogáz, depóniagáz fáklya

Biogáz és depóniagáz fáklyák gyártása értékesítése 50-1500 m³/h teljesítményig, nemesacél kivitelben.
Amit szállítani tudunk:

• fáklyatest
• szerelvénysor ATEX minősítéssel
• nagy energiájú olajipari plazma gyújtó elektronika
• CE tanúsítvány, robbanásvédelmi szakvélemény

Az általunk gyártott fáklya Magyarországon üzembehelyezhető és használatba vehető!

Fagáz kiserőmű

Bemutatás

Cégünk nagyon fontosnak tartja a megújuló energiák kiaknázását. 2011-ben közös fejlesztésbe kezdtünk a Pyrowatt Kft-vel. Célunk 50-500kW villamos teljesítményű CHP egységek kifejlesztése és sorozatgyártása. A kísérletek egy 25kW villamos teljesítményű motorral és egy három fázisú fagázgenerátorral folytak. 2013 derekán folyamatos üzemet tudtunk produkálni. Az előállított gáz fűtőértéke 5MJ azaz 1,4kWh, a gáz kátránytartalma nem haladta meg az 50mg-ot.

2014 márciusában megépült az első fagáz üzemű kiserőművünk amely 28kW villamos és 60kW hőteljesítményű. A berendezés konténeres kivitelű, két egységből áll:

• 20 lábas konténer, melynek felében a gázgenerátor és gázkezelő rendszer helyezkedik el, másik felét a gázmotor és a rendszert vezérlő irányítástechnikai elosztó foglal   helyet.
• Üzemanyag (apríték) tároló 8m3 kapacitással, mely jelen esetben teljes terhelésen kb. 72-75óra üzemet tesz lehetővé. A tároló a berendezés megállítása nélkül tölthető. A gázgenerátort és a tárolót felhordó csiga köti össze.

A rendszer teljesen automata. Automata üzemanyag-behordás, automata hamuzás, hőn tartás, felfűtés, motorindítás és teljesítmény szabályzás. Az irányítástechnikai rendszer távfelügyelhető és távvezérelhető.Technológia

A biomassza energetikai célú hasznosításának hosszú múltja és széles jövőbeli lehetőségei vannak. Ennek egyik szegmense a gázosítás, melyet ipari szinten először a 19. században használtak, de igazán a 20. században terjedt el – elsősorban a világháborút követő évek alatti üzemanyag hiány okán. A 80’-as évek energiaválságának köszönhetően egy rövid időre újra lendületet vett a biomassza iránti érdeklődés, elsősorban a fejlődő országokban, ahol energia megtakarítás céljából a termelődött hulladékokból energiát termeltek – olyan anyagokból, mint például a mezőgazdasági, erdészeti és faipari melléktermékeknek számító szalma, apríték, faforgács, nyesedék – ahelyett, hogy magas áron kőolaj származékokat importáljanak.

Az 1980-as évek végén az olaj ára csökkent, ennek eredményeképpen a biomassza gázosítási technológiák nem voltak versenyképesek a fosszilis energiahordozókkal szemben. A technológiai fejlesztéseket a 90’-es évekig elhanyagolták, azonban a környezettudatos gondolkodás előtérbe kerülésével ismét lendületet vett a megújuló energiaforrások széleskörű hasznosítása, beleértve a kis- és nagyméretű biomassza gázosítási technológiákat is.

Fontos megjegyeznünk, hogy az általunk fejlesztett gázosítási technológia nem azonos a tüzeléstechnikában használatos gázosítással, mert az utóbbi esetben a tüzelőanyagban lévő magas illóanyag tartalom 110-260 °C között kigázosodik, majd meggyullad és a tüzelőanyag maradék éghetőjével oxigén dús környezetben közvetlenül elégetésre kerül a tüzelőberendezésben. Ezt a tüzeléstechnikai módszert előtét tüzelésnek hívják és széles körben alkalmazzák biomassza tüzelőberendezéseknél.

A fagázosítás „őskorában” a cél az üzemanyag előállítás volt, amely technológiákra az idősebb generációból még sokan ma is emlékeznek. Teherautók, taxik, buszok közlekedtek „hátukon” tüzelőanyag tartállyal, azonban napjainkra az autóipar számára egyéb környezetbarát és korszerű megoldás kínálkozik, így ez irányú fejlesztésekről mára már nem beszélhetünk.

A napjainkban alkalmazott eljárásokat és a keletkezett termékeket, illetve azok hasznosítási lehetőségeit a következő ábra mutatja be. A biomassza égetése az egyik legközvetlenebb módja az energiatermelésnek, azonban mára a hőenergia szükségleten túlmutat a villamos energia felhasználás. Látható, hogy a gázosítás és pirolizálás során keletkezett termékgázt kapcsolt energiatermelésben használni lehet villamos energia és akár hőenergia termelésre egyaránt. Természetesen ezen technológiáknak jelentős beruházás igényük van, azonban több egybehangzó szakvélemény alapján a biomasszából gázosítással termelt villamos energia költsége a víz és szél energia hasznosítást követően a harmadik leggazdaságosabb.

Technológiai összefoglalót készítette: Tóvári Péter VM MGI

Működés

A több fázisú fixágyas gázgenerátorunk lényege, hogy egymástól független reakcióterek segítségével választjuk szét az összetett átalakítási termo-kémiai folyamatot részfolyamataira (szárítás, pirolízis, oxidáció, redukció), így téve sokkal szabályozhatóvá az egyes részfolyamatokat. A részfolyamatok szétválasztásának köszönhetően a rendszer jó minőségű generátorgázt képes előállítani, mivel kiküszöböli a nem egyértelműen elhatárolt reakciózónákkal járó, a generátorgáz minőségére hátrányos hatásokat, amelyek a fixágyas felfelé és a lefelé áramoltató elgázosítási eljárásoknál elkerülhetetlenül jelen vannak.

Az első lépésben a tüzelőanyag szárítása történik meg. A következő lépés a tüzelőanyag szenesítése, mely során a tüzelőanyag illó pirolízis gázi elkülönülnek a pirolízis során keletkezett szilárd (faszén) anyagoktól. A nagy mennyiségű kátrányt tartalmazó pirolízis gáz oxidációja részben a szilárd anyagoktól mentes égéstérben végbemegy, hogy annak kátránytartalma az ott lezajló kémiai reakciók útján csökkenjen. Az oxidáció során keletkezett forró gázok átvezetődnek az izzó faszénen, ahol a gázok már részt vesznek a redukciós folyamatban. Az oxidáció során felszabadított energia arra szolgál, hogy fenntartsa a faszénen lejátszódó endoterm redukciós folyamatot, mely ezt a faszenet generátorgázzá redukálja, a részleges oxidációból származó gáznemű égéstermékek segítségével.

Tervezett kiserőmű méretek